Projekt adatai
Projekt azonosítószáma: 2017.-1.2.1-NKP-2017-00002
A projekt címe: Nemzeti Agykutatási Program 2.0
A (fő)kedvezményezett neve: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Konzorciumi partnerek:
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi Kutatóközpont
Debreceni Egyetem
Országos Klinikai Idegtudományi Intézet
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Pécsi Tudományegyetem
Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Rt
Semmelweis Egyetem
Támogatás összege: 6 500 000 000 Ft
Az ELTE támogatási összege: 480 000 000 Ft
Támogatás intenzitás:100%
Futamidő: 2017.12.01. – 2022.05.31.
A projekt célja és várható eredményei:
A NAP 2.0 kifejezett célja a legkiválóbb kutatócsoportok további támogatása, a kialakult világszínvonalú infrastruktúra és a tíz tagból álló NAP kiválósági hálózat nyújtotta egyedülálló lehetőségek optimális kihasználása.
A NAP első ciklusában nem egyszerűen ígéretes laborok kaptak támogatást és műszereket, hanem egy egész kiválósági hálózat alakult ki: kutatóintézetek, egyetemek és kórházak működtek együtt és publikáltak közös tanulmányokat. A NAP 2.0 egyik kiemelt célja, hogy ez a hálózat együtt maradjon, és résztvevői minél jobban kihasználják az együttműködési lehetőségeiket. A Program emellett arra is ösztönzi résztvevőit, hogy további forrásokra is pályázzanak, és próbáljanak önállósodni, hogy később NAP-támogatás nélkül is megálljanak a saját lábukon. A kiírók nem titkolt reménye az is, hogy a befogadó intézmények a program lezárulta után is lehetővé teszik majd a sikeres laboratóriumok működését, és így a magyar agykutatási kiválósági hálózat egyre “önjáróbbá” válik.
A NAP további fontos célja, hogy biztosítsa a transzlációt – vagyis azt, hogy az eredmények a kutatóhelyektől minél hamarabb eljussanak a gyógyításba és az egészségfejlesztésbe, megelőzésbe is. Ez nem csak új klinikai és prevenciós eljárások, gyógyszerek, műszerek felfedezéseken alapuló kifejlesztése révén képzelhető el, hanem a közgondolkodás fejlesztésével is rendszeres tájékoztatás, híradás és oktatás, képzés révén.
A NAP 2.0 felfedező kutatási, klinikai kutatási, gyógyszerkutatási és bionikai kutatási pillérek alá csoportosította a támogatásra javasolt kutatási tématerveket.
A felfedező kutatások keretében vizsgálni kívánt agyterületek érintettek a társadalom számára nagy terhet jelentő neurológiai és neuropszichiátriai kórképekben (pl. epilepszia, Alzheimer-kór, kóros félelmi reakciók, poszttraumatikus stressz betegség).
A klinikai kutatások célja, hogy új terápiákkal és megelőzéssel érdemben csökkentse az agyi rendellenességek (pl. depresszió, szorongás, agyi mikrotraumák, amyotrophiás lateralis sclerosis) terheit. A kutatásokból új tanulási módszerek, pszichoterápiás technikák, diagnosztikus és terápiás eljárások is születhetnek.
A gyógyszerkutatási pillér kutatócsoportjai által vizsgált és kutatásaik eredményeképpen kórképekben (pl. autizmus, sclerosis multiplex, Alzheimer kór, Parkinson kór) bizonyítottan érintett, farmakológiailag validált molekuláris célpontokra a továbbiakban új gyógyszerkutatási programok indíthatók.
A bionikai kutatások keretében a hosszú távú, stabil agy-gép kommunikáció megvalósításához szükséges alaptechnológiák fejlesztése, az intracraniális aneurizmák kezelésére fejlesztett áramlásterelők és a számítógépes szimuláció, az epilepszia betegség hálózati hipotézisének kísérleti vizsgálata és ezek alapján sebészeti beavatkozások kidolgozása magas transzlációs értéket képviselnek, és a társadalmi hasznosság szempontjából különösen jelentősek, hiszen az eredmények széles körű orvosi felhasználása várható.
A vezető helyeken közzétett eredmények növelik a nemzetközi versenyképességet, új pályázati forrásokhoz juttatnak. A szabadalmi bejelentések megnyithatják az utat a gazdasági hasznosítás felé. A kidolgozott új módszerek révén további együttműködések jöhetnek létre a tudományos és a gazdasági élet szereplőivel. Minden kutatócsoport egyben képző műhely is, mely részt vesz a doktori képzésben, lehetőséget teremt fiatal kutatók elhelyezkedéséhez és szakmai továbbképzéséhez.
ELTE kutatócsoportok:
Összehasonlító Kognitív Etológiai Kutatócsoport - Dr. Miklósi Ádám
A szocializált kutyák és törpemalacok kommunikációs képességét szabályozó agyi működés vizsgálata nem invazív fMRI és EEG mérésekkel. A mérések elvégzéséhez a kutyákat és a törpemalacokat először hozzászoktatjuk a mérési helyzetekhez, hogy elkerüljük az újdonsághatásból, ill. a emberi zavarásból adódó műterméket. A kutyák vizsgálatát a tanszéken, ill. a SE Neurológiai Klinikákáján végezzük, míg a törpemalacokat otthoni környezetben vizsgáljuk. A EEG esetében az állatok fejére elektródákat helyezük, és az egész folyamat során a gazda is a közelben marad. Az EEG révén azt vizsgáljuk, hogy az egyedek az agyműködés szintén megkülönböztetik-e a szavakhoz hasonló nyelvi struktúrákat, a szavakhoz, nem hasonlóktól, ha ezeket egyfajta mesterséges nyelv segítségével szimuláljuk. A kutya esetében lehetőség van arra, hogy a korábban emberen zajlott hasonló kutatásokat az fMRI-vel alkalmazásával megismételjük.
Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport - Dr. Dobolyi Árpád
Az utódgondozást és szociális viselkedéseket irányító neuronális hálózatok vizsgálata rendszerbiológiai megközelítéssel és funkcionális validálással. A kutatócsoport célja az anyai viselkedések, hormonális válaszok és utódgondozásért felelős agyi folyamatok megismerése sejtes és molekuláris szinten. Genomikai és proteomikai technikák segítségével detektáljuk a génkifejeződés során keletkező mRNS- és fehérjeszinteket. A kutatócsoport különböző fajokban fogja vizsgálni a reprodukciós állapot különböző státuszait. Funkcionális kísérleteket tervezünk végrehajtani annak megállapítására, hogy a mért koncentrációváltozások felelősek-e az anyai viselkedés egyes aspektusaiért. Kísérleti állatokat használunk, melyekben egyes, pl. anyákban indukálódó gének hiányoznak, hogy meghatározzuk a gén hatásait. Modern kemogenetikai módszerekkel serkentjük vagy gátolják a sejttípusokat, hogy az állatok viselkedése szabadon vizsgálható maradjon.
Idegi Sejtbiológia Kutatócsoport - Dr. Schlett Katalin
A Kutatócsoport célja a memória patobiológiáját szabályozó molekuláris folyamatok azonosítása élő sejtes mikroszkópos vizsgálatok, elektrofiziológiai és optogenetikai módszerek ötvözésével, illetve az idegsejtek celluláris plaszticitási folyamatait irányító molekuláris hatások vizsgálata. Elektrofiziológiai megközelítéseinket teljes-sejtes egysejt-elvezetések és multielektródás (MEA) mérésekkel mind disszociáltatott embrionális hippokampális idegsejtek, mind organotipikus hippokampusz szelet-tenyészetekbenis kivitelezzük. Érdeklődésünk fókuszában a posztszinapszisban lokalizálódó Caskin állványfehérje, illetve a Ras és Rab interactor 1 (RIN1) fehérje áll, különös tekintettel a tanulási folyamatokban, illetve a szorongásban betöltött funkcióikra. Szeretnénk feltárni ezek szinapszison belüli interakciós partnereit és szabályozási útvonalait, amelyek tisztázása akár a poszttraumatikus stressz rendellenesség (PTSD) hátterében álló molekuláris folyamatok tisztázásában is előre lépést jelenthet.
Neuroimmunológiai Kutatócsoport - Dr. Kardos József
A neurodegeneráció és öregedés során kórossá váló szinapsziselimináció vizsgálata komplex módszertannal.
Az utóbbi évek kutatásai megmutatták, hogy a veleszületett immunitás részét képező complement rendszer klasszikus útvonala az agyban egy megváltozott funkciót lát el, részt vesz a szinapszisok megjelölésében és eltávolításában. A projekt célja a komplement-mediált szinapszis elimináció molekuláris hátterének feltárása proteomikai módszerekkel, különös tekintettel a neurodegenerációban és az öregedés során tapasztalható kóros szinapszisvesztésre. Meghatározzuk, hogy milyen transzkriptom- és fehérje szintű változások jellemzik az eltávolításra kijelölt szinapszisokat, melyek a közvetlen komplementkötő (C1q-partner) molekulák, és feltárjuk a potenciális beavatkozási pontokat, melyeken keresztül a szinapszis eltávolítás befolyásolható.
A projekt tudományos műszaki újdonságtartalma