A von der Leyen-bizottság 2019-2024-es időszakra megfogalmazott menetrendjében célként határozta meg az Európai Kutatási Térség megújítását. Ennek részeként hozta nyilvánosságra a Bizottság 2020. szeptember 30-án az „Új Európai Kutatási Térség a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményét, melyet még abban az évben követett az Európai Tanács, vagyis a tagállamok állam-és kormányfői által december 1-én elfogadott tanácsi következtetések elfogadása.

Ez a két dokumentum megadta az útirányt, melyet most követnek a „dolgos hétköznapok”, vagyis amikor aprópénzre kell váltani a megfogalmazott magasztos elveket.

A folyamat részeként például, hogy a Horizont Európa keretprogram költségvetésének 3,3%-át kell „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése”, vagyis a widening programokra költeni.

A legfrissebb fejlemény pedig, hogy július 16-án a Bizottság elfogadta „Az európai kutatási és innovációs egyezmény Európáról” című javaslatát. A dokumentum alapvetően az európai kutatási térség (EKT) és a tagállamok nemzeti szintű politikájának összehangolásáról szól. A cél, hogy erősítsék a közös fellépés területeit, a koordinációt, a most folyó reformokban történő együttműködéseket.

A dokumentum bemutatásakor Mariya Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „A Kutatási és Innovációs Egyezmény az első mérföldkő az egyszerűsített és hatékonyabb Európai Kutatási Térség iránti törekvésünkben. Az egyezmény célja a jövőbeni párbeszéd előmozdítása a kulcsfontosságú szereplőkkel, egyértelmű hangsúlyt fektetve a bevált gyakorlatok megosztására, és megkönnyítve a tagállamok együttműködését a közös kutatási és innovációs célkitűzésekbe történő befektetések és azok koordinálása érdekében”.

Mindebből kiderül, hogy rajtunk, a tagállami szereplőkön is múlik, hogy mi valósul majd meg az elképzelésekből.