2021. május 17-18-án tartotta legutóbbi ülését az Európai Oktatási, Ifjúsági, Kultúra és Sport Tanács, vagyis a tagállamok ezen területekért felelős miniszterei. Napirenden olyan fontos témák voltak, mint az oktatáshoz való egyenlő jogok, a fiatalok részvételének erősítése a döntéshozatali folyamatokban, a kulturális szektor „újraindítása” a koronavírus járványt követően vagy a közös európai sportdiplomácia lehetőségei. Az ELTE számára mégis talán az Európai Egyetemek kezdeményezéssel (European Universities initiative) foglalkozó napirend volt kiemelten fontos terület.

Az Európai Egyetemek kezdeményezés a 2025-re kialakítandó Európai Oktatási Térség központi eleme. Jelenleg 41 ilyen európai egyetemi szövetség kezdte el működését, a Charm-EU projekten keresztül az ELTE is aktívan részt vesz egy ilyen kezdeményezésben. Középtávon a cél az Európai Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Térség összehangolása.

A Tanács ülésén végül elfogadásra került a Tanács következtetései az Európai Egyetemek kezdeményezésről című dokumentum, mely lényegében megerősíti a kezdeményezés kiemelt szerepét, felhívja valamennyi szereplő figyelmét az EU más támogatási programjaival történő együttműködési lehetőségek kiaknázására, az egységesebb, innovatívabb, digitálisabb, jobban összekapcsolt és zöld Európa elérésére tett erőfeszítések előtérbe helyezésére. Megerősíti az akadémiai szabadság, a transzdiszciplináris megközelítés és a felsőoktatásban az egész életen át tartó tanulás fontosságát. Külön hangsúlyozza, hogy az Európai Egyetemek kezdeményezés célja a tagállamok között nem az agyelszívás (brain drain) kell, hogy legyen, hanem a tudás áramlása (brain circulation).

A Következtetések elfogadása után a résztvevő miniszterek kötetlen beszélgetést folytattak az Európai Egyetemek kezdeményezés és ehhez kapcsolódóan a felsőoktatás lehetséges átalakulásával kapcsolatos kérdésekről. A megbeszélés három kérdés körül forgott:

1. az Európai Egyetemek kezdeményezés a tagállamok közötti együttműködés kapcsán tekinthető-e kísérleti terepnek az innováció és az oktatók előre menetele terén;
2. a tagállamok milyen konkrét minőségbiztosítási intézkedések meghozatalát vállalják, hogy a közös európai megközelítés megjelenjen a kiállítandó diplomákban;
3. a tagállamok vállalnák-e a felsőoktatásban mikrotanúsítványok kiállítását.

A kérdés egyébként az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága napirendjén is szerepel. Következő, május 27-i ülésükön tárgyalják első körben „Az európai oktatási térségről: közös holisztikus megközelítés” című jelentéstervezetüket (2020/2243(INI)).