Felhívás:

A felsőoktatási intézmények aktivitásának növelésére a társadalmi kihívások kezelésében és a társadalmi innováció terjesztése területén.
A Felhívás címe: Társadalmi innovációk – Új módszerek kidolgozása
A Felhívás kódszáma: EFOP-5.2.5-18

Magyarország Kormányának felhívása a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt, a kevésbé fejlett régióban található székhellyel vagy telephellyel rendelkező felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények), valamint kutató intézetek számára, a társadalmi innovációk megvalósítása, a helyi szolgáltatások és közszolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztését, esélyteremtő szerepének javítását. A cél elérését a Kormány a felsőoktatási intézmények és kutató intézetek együttműködésével, aktivitásuk növelésével és új módszerek kifejlesztésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:

• a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 100 000 000 Ft, maximum 300 000 000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
• a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.

 

Projekt azonosító száma: EFOP-5.2.5-18-2018-00008

Támogatás összege: 267.772.277 Ft

Összköltség: 267.772.277 Ft

A projekt megvalósításának kezdete: 2018.05.01.

A projekt fizikai befejezésének határideje: 2018. 11. 30.

Projekt szakmai tartalmának bemutatása:

Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) a társadalom minden egyes – akár előnyös, akár hátrányos helyzetben élő - tagja számára meg kívánja nyitni az oktatás világát, újabb lehetőségeket (esélyt) biztosítva az eredményesebb integrálódáshoz a munka világába.

Az egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és az iskola (a tanulás, a tanulás világa) közötti kapcsolat számos nehézsége folytán az elvek definiálásán túl az élethosszig tartó tanulás koncepciójának gyakorlati megvalósítására az iskolarendszerben a napjainkig túlélő Gutenberg-galaxisban viszonylag kevés – a formális iskolai rendszer keretein belül és azon kívül is ható – a társadalom egészét, annak hátrányos helyzetben élő rétegeit is elérő módszer született.

A mindennapjainkat fokozatosan kitöltő Neumann-galaxisban viszont mára már megjelentek azok a lehetőségek, amelyeket a globalizálódó világ virtuális és valóságos terei, technológiái biztosítanak számunkra.

A megvalósítani tervezett projekt tevékenységének alapvető célja az Egyetemünkön és a regionális kulturális, gazdasági, ipari szférában rendelkezésre álló tudás összehangolása és delegálása a regionális-térségi munkaerő-piaci igények magas színvonalú kielégítésére egy, a modern kor elvárásaihoz és célcsoportjaink igényeihez igazodó flexibilis, a közösségek aktív tevékenységére épülő tudásközvetítő rendszer szakmai koncepciójának kidolgozásával. További célunk, hogy oktatóink/kutatóink és az oktatási, kulturális, gazdasági és ipari szakemberek olyan modern tudásközvetítő módszereket ismerhessenek meg és próbálhassanak ki a gyakorlatban, melyek elősegítik szakmai tapasztalataik és eredményeik társadalmi hasznosulását.

A tervezett fejlesztést a következő problémák indukálták: Egyetemünkön és a regionális oktatási, kulturális, gazdasági, ipari szférában rendelkezésre álló tudás, tapasztalat, továbbiakban szellemi erőforrások, továbbá a társadalmi célcsoportjaink (10-18 éves korosztály, gazdasági, munkaerő-piaci szereplők és önkormányzatok) igényei/problémái nem megfelelően összehangoltak, csökkentve ezáltal a kutatásokba, oktatásba történő társadalmi befektetések mind szellemi, mind pedig gazdasági vonalon történő megtérülésének hatékonyságát. E negatív hatást leginkább az oktatóink és kutatóink, a gazdasági, munkaerő-piaci szereplők, továbbá a társadalmi célcsoportjaink között felépült „virtuális fallal” tudnánk szemléltetni, melynek létrejöttének korunkban több oka is van. Ezek között kiemeljük többek között azt, hogy a fenti résztvevők egymás tevékenységeit nem ismerik, az emberek folyamatos időhiányát és a földrajzi távolságokat. Az általunk megvalósítandó tudásközvetítő rendszernek ezeket az akadályokat le kell győznie: egymás megismerését a résztvevők folyamatos kapcsolattartásával leküzdeni, az időhiányt rugalmas, a tudás fogyasztójához illeszkedő ütemezéssel feloldani, a földrajzi távolságokat pedig a világháló nyújtotta lehetőségekkel áthidalni. A fentiek alapján a pályázat keretében vállalt és fent részletezett szakmai tevékenységeink támogatására egy kulturális, tudományos, mérnöki és szakismereti - social networking - on-line közösségi felület, valamint egy ehhez kapcsolódó eTutor rendszer részletes szakmai koncepcióját kívánjuk kidolgozni. A tervezett rendszer előnye térbeli és időbeli flexibilitása mellett, hogy a tudás közvetítésének aktív formáját helyezi előtérbe. A résztvevők nem passzív befogadói a rájuk zúduló információnak, hanem az adott tevékenységeket aktívan befolyásoló szereplők, így egyfelől tudatos és effektív fogyasztóivá válnak az Egyetemünkön és a regionális oktatási, kulturális, gazdasági, ipari szférában megtermelt tudásnak, továbbá megvalósul a társadalom részéről érkező visszacsatolás beépülése a kutatási, oktatási tematikáinkba.

A kidolgozandó e-tutor rendszer koncepció társadalmi környezetbe adaptív módon illesztett működési modelljét, valamint a megvalósításához alkalmazandó oktatástechnológiai célú infokommunikációs megoldásokat (3D és mobiltechnológiák) tekintve kiemelten innovatív és újszerű.

Az alkalmazandó oktatástechnológiai célú infokommunikációs technológiák a világ - jelenleg általánosan elterjedt lakossági IKT eszközökre optimalizált - legfejlettebb módszerein alapulnak (közvetlenül az oktató által, saját eszközein végrehajtható interaktív, dinamikus tananyagfejlesztés, mikrotanulás, virtuális valóság és kiterjesztett valóság alapú tudásközvetítés, adaptív, kollaboratív és participatív megoldások külön alrendszerekkel a speciálus igényekkel rendelkezőkre). Ilyen oktatástechnológiák kiterjedt,  nagy létszámú hallgatót célzó online alkalmazására tudomásunk szerint hazánkban még nem került sor.A regionálisan hátrányos helyzetű – jövőbeni és jelenlegi – munkavállalók fókuszba helyezése mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk a kisgyermeket nevelő fiatalok, valamint a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsági esélyeinek növelésére az oktatásban történő, participatív oktató/kutatói szerepvállaláson keresztül.