2021. december 9-én tartották az Európai Bizottság szervezésében a negyedik Európai Oktatási Csúcstalálkozót, melynek keretében mutatták be a 2021-es Oktatási és Képzési Figyelőt (2021 Education and Training Monitor), a Bizottság éves kiemelt kiadványát az uniós oktatás helyzetéről.

A 2021-es kiadás középpontjában a „jóllét az oktatásban” áll, figyelemmel kíséri a legújabb szakpolitikai fejleményeket, és áttekintést nyújt arról, hogy a tagállamok hogyan fogják felhasználni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (Resilience and Recovery Facility, RRF) az oktatási és képzési rendszerek kiigazítására és megerősítésére.

A kiadványban 27 országjelentést tartalmaz. A Magyarországgal kapcsolatos anyag főbb megállapításai:

• mind a tanulók élettel való elégedettsége, mind a bántalmazás gyakorisága meghaladja az uniós átlagot.
• Magyarország mintegy 21 000 új óvodai férőhely létrehozását tervezi.
• az iskolákban egyre sürgetőbb megoldást igényel a tanárok és támogató szakemberek hiánya.
• a legtöbb egyetemen új finanszírozási és irányítási modellt vezettek be.

Magyarországgal kapcsolatban az adatokból az is kiderül, hogy a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet nem elégíti ki elegendő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25– 34 évesek aránya (30,7%) Magyarországon az egyik legalacsonyabb (szemben a 40,5%-os uniós átlaggal és a 45%-os uniós célértékkel).

A pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a diplomások elhelyezkedési kilátásai jók, de a felsőoktatásban magas a lemorzsolódás aránya: az alapképzésben részt vevő hallgatók több mint egyharmada nem fejezi be tanulmányait; a lemorzsolódási arány különösen magas az informatikai, mérnöki és természettudományos szakokon.