Értesüléseik szerint a késés alapvető oka az, hogy még mindig nem sikerült megegyezni arról, hogy a tagállamokon kívül kik vehetnek majd részt az EU legnagyobb kutatást és innovációt támogató keretprogramjában. Az alapvető vita nem is a tagállamok között van, hanem néhány Főigazgatóság nem találta meg még a közös hangot.

A hírek szerint néhányan azt az álláspontot képviselik, hogy bizonyos, közösen kifejlesztett „érzékeny eszközökhöz”, mint például a Galileo vagy a Kopernikusz, illetve a kvantum- és űrtechnológiával foglalkozó programokhoz való hozzáférést korlátozzák. Ez a felvetés nemtetszést váltott ki az EU olyan szoros partnerei között, mint Svájc, Izrael vagy a csak nemrégen kilépett Egyesült Királyság. A legutóbbi májusi megbeszélésekről kiszivárgott hírek szerint a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága és a Védelmi és Űripari Főigazgatóság képviselői nagyon eltérő álláspontokat képviseltek. Thierry Breton belső piacért felelős biztos szigorítani szeretne, míg Margrethe Vestager a digitális Európáért felelős biztos a nagyobb nyitás mellett kardoskodik.

A héten tartott egyeztetés semmilyen előrelépést nem hozott, vezető bizottsági tisztviselők véleménye szerint bizonyos projektek esetében az EU-nak meg kell védenie a kutatásoknak köszönhetően elért eredményeket. A tagállamok egy csoportja viszont amiatt aggódik, hogy mindennek köszönhetően csökken majd a kutatók és így az országok közötti bizalom, ami semmiképpen nem lehet az EU hosszútávú érdeke. A csoport Németország vezetésével egy levelet is írt a Bizottságnak a helyzet tarthatatlanságáról. Közben pedig áll a folyamat, a Horizont Európa programban nem jelennek meg a felhívások.

Az elkövetkező hetekben folytatódnak még a tárgyalások és csak reménykedhetünk, hogy találnak majd egy mindenki számára elfogadható megoldást.

A teljes cikk itt olvasható.