Magyarországon, hasonlóan a fejlett országokhoz, a második vezető halálok a rák. Hatékony gyógymód hiányában a magas mortalitású tumorok esetében szükség van új, innovatív gyógyítási eljárásokra. Ezen a területen jelentős áttörést hozhat a célzott tumorterápia. Ennek lényege, hogy a gyógyszert egy, a tumorsejteket nagy szelektivitással felismerő komponens segítségével juttatjuk a sejtekbe, így az egészséges szövetek megkímélhetők, és a mellékhatások visszaszorításával a beteg életminősége jelentősen javul a kezelés során. A célzott terápiára alkalmazott konstrukciók többsége 3 komponensből áll. A hatóanyag, az irányító molekula és az ezeket összekapcsoló egység. Kutatásunkban arra teszünk kísérletet, hogy olyan vegyülettárakat hozzunk létre, amelyekben lévő elemek sokféle kombinációban kapcsolhatók egymáshoz, növelve a célzott tumorterápiára alkalmas konjugátumok tárházát. Az első tár a már ismert és az általunk újonnan kifejleszteni kívánt hatóanyagokat tartalmazza, a második bifunkciós linkerek csoportja lesz, amelyek a kapcsolatot biztosítják a hatóanyag és az irányító molekulák között, a harmadikba pedig a vizsgálni kívánt tumorsejtek felszínén levő receptorokat felismerő, peptidalapú irányító molekulák tartoznak.

Az új hatóanyagok kutatásában a ComInnex Kutatás-Fejlesztési Zrt és az ELTE Kémiai Intézete vett részt. A ComInnex-ben folyó kutatások elsősorban az irányított sejthalált (apoptózist) kiváltani képes molekulák tervezésére és szintézisére fókuszált. Több mint 100 vegyület előállítása és a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kemotaxis Munkacsoportjában végzett biológiai vizsgálatok alapján nagyon fontos szerkezet – hatás összefüggéseket sikerült megállapítani, amelyek segítségével még hatékonyabb vegyületek előállítása várható. Az ELTE-n végzett kutatások koncepciója, hogy ismert tumorellenes hatású vegyületek szerkezetének módosításával még hatékonyabb származékokat állítsunk elő. A közel 50 új vegyületet több tumor típuson (hasnyálmirigy, vastagbél, tüdő, emlő, melanóma) vizsgálva (SE és MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport (PKCS)) igazoltuk, hogy több új vegyület hatékonyabban pusztította a tumorsejteket a kiindulási alapvegyületekhez képest. Elkezdtük ezek konjugálható formáinak szintézisét is, amelyeket megfelelő linkeren keresztül az irányító molekulákhoz kapcsolhatunk.

Az MTA-ELTE PKCS és az ELTE Kémiai Intézetben folyik az irányító peptidek és linkerek előállítása és konjugálása a hatóanyagokhoz. Eddig különböző, széles tumor-spektrumú hormon peptideket és fágbemutatásos eljárással bizonyos tumor típusokra (hasnyálmirigy, tüdő, vastagbél, glioma) kifejlesztett szelektív irányító peptideket vontunk be a kísérletekbe (SE, MTA-ELTE PKCS). A jó célfelismerő tulajdonsággal bíró peptidek szerkezetét tovább optimáltuk a még hatékonyabb receptor felismerés és sejtbejutás érdekében. A több mint 50 irányító molekulát daunomicinhez konjugáltuk és segítségükkel szerkezet – hatás összefüggéseket állapítottunk meg. Ezek alapján több irányító molekulát választottunk ki az adott tumorsejt típusokra, amelyeket más hatóanyagokkal is kombinálni fogunk. Vizsgáltuk továbbá, hogy a különböző linker molekulák (hasítható és nem hasítható), hogyan befolyásolják a konjugátumok tumorellenes hatását. Bár a hasítható linkerek, amelyekből a szabad hatóanyag felszabadul, hatékonyabbnak bizonyultak in vitro, de további, folyamatban lévő stabilitás és in vivo vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy meghatározzuk a „terápiás ablakot” és a legelőnyösebb antitumor hatású konjugátumokat kiválasszuk.