A több mint 56 millió forintos fejlesztés segítségével különböző biológiai, geológiai és kémiai minták, olcsó, roncsolásmentes térképező elemanalízise vált lehetővé. Bár elemanalitikai műszerek több kutatóhelyen is elérhetőek, azonban a röntgenfluoreszcencián (XRF) alapuló térképező elemanalitikai infrastruktúránál nagyobb felbontás csak részecskegyorsítókban kiépített kutatóhelyeken elérhető. Dr. Fodor Ferenc az általa vezetett VEKOP-2.3.3-15-2016-0008 projekt keretében egy Magyarországon egyedülálló eszközrendszert alkalmaz, mely mindeddig nem csak hazai kutatási projektek sikeres megvalósításához járult hozzá, de lehetőséget nyújtott új kutatási együttműködések kialakítására is.

A tudomány számos területe követeli meg a vizsgált anyagok, minták kémiai összetételének, és a kémiai elemek eloszlásának ismeretét. A növényi és állati szövetek, talajok, kövületek, kőzetek, ásványok, de még az ipari termékek elemeloszlása is fontos információkat hordoz magában. A különböző eredetű és jellegű minták mennyiségi analízise úgynevezett roncsolásos technikával, majd műszeres méréssel már évtizedek óta rutinszerű, nagy pontosságú meghatározást tesz lehetővé. E technikák azonban megkövetelik a minták savakkal, magas hőmérsékleten történő feltárását és homogenizálását, így az elemek eloszlásáról információt nem szolgáltatnak. Azonban az elemek mikroszkopikus méretskálán mérhető, minőségi és mennyiségi eloszlása alapvető biológiai, illetve kémiai folyamatokra gyakorol hatást, illetve kulcsfontosságú folyamatok eredményeképpen jön létre, így akár az élő növények leveleiben is. Az ilyen eloszlási mintázatok megismerését teszi lehetővé a projekt keretében beüzemelt elemanalitikai leképező rendszer. Segítségével a kutatócsoport különböző biológiai, geológiai és kémiai minták, olcsó, roncsolás mentes elemanalízisét valósítja meg. A műszerrel 10 és 100 µm-es felbontással, akár 10 cm méretű mintákon, a minta tömegének milliomod részét kitevő mennyiség kimutatására is alkalmas érzékenységgel készít mennyiségi eloszlási térképet a kémiai elemekről.

Mivel a műszer alkalmas az anyagi minőség, az anyag-kompozitok összetételének és mintázatának a vizsgálatára, a műanyagipar, a kolloidkémia és gyógyszeripar, mind az agrárium ipari célú kutatásai felé mérési lehetőséget biztosít. Az infrastruktúra-fejlesztés ezért az intézményi kompetencia növelésén túl lehetőséget teremt az ELTE és más, kutatás-fejlesztésekben érdekelt vállalkozások közötti koherencia erősítésében, valamint az egyetemen felhalmozott tudás és technológiai ismeret transzferére a gazdasági szektor irányába is. Ennek érdekében a beszerzett készülék új szolgáltató laboratórium keretei között működik tovább.

A VEKOP-2.3.3-15-2016-0008 projekt műszerfejlesztése egyúttal új kutatói álláshelyek létesítéséhez, illetve fiatal kutatók megtartásához is hozzájárult, illetve elősegíti azokat a jövőben. A műszer az oktatásban alap- és mesterképzésben meghirdetett új tárgy, a Növényi ionomika gyakorlat, illetve a PhD-képzésben magas szintű, egyéni oktatás keretében járul hozzá a szakemberek képzéséhez.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg 2017.január 01- 2019. december 31. között.

További információ kérhető:
Dr. Fodor Ferenc
Elérhetőség: ferenc.fodor@ttk.elte.hu  (+36-1-3722-500/8610)